A tavaly év végi turbulens kereskedést követően az utóbbi hetekben a magyar tőzsdén viszonylagos nyugalom honol. Ez azonban inkább egyfajta vihar előtti csend, legalábbis a grafikonon beazonosítható alakzatok alapján. Az egyre inkább beszűkülő kereskedési sáv a piaci megfigyelések alapján csupán előkészít egy nagyobb elmozdulást, ahogyan a piaci szereplők lassan megunják a jelenlegi helyzet iránytalanságát. Ez a legtöbb egyedi részvény esetén is megfigyelhető. Gyors technikai elemzésünk következik.
Miközben a hírcsatornák a nagy technológiai cégek gyorsjelentéseitől hangosak, és a többség egyelőre nem látszik kiheverni a Facebook pörölycsapással felérő zuhanását, az egyik fejlett piaci részvényindex új csúcsra tudott mászni. Ez az Egyesült Királyság, ahol London vezető tőzsdeindexe tegnap mindenkori maximumon is volt és ezen percekben is nagyon közel van hozzá. Az ország, amelyet leírtak a valóban szomorú Brexit miatt, amelyet az egyik legmélyebben ütött meg a pandémia, ahol az amúgy sem teljesen százas miniszterelnök korlátozások miatti lazasága okán éppen egy politikai válság szélén szédeleg mindenkire rácáfolt, és szépen csendben masszív felülteljesítővé vált. Ebben a cikkben az okokat boncolgatjuk és a technikai elemzés segítségével megnézünk néhány részvényt, amelynek ebben tevékeny része volt.
A cikkekben gyakran olvasható a háromszög kifejezés, ami egy nagyon fontos és megfelelő körülmények esetén megbízható alakzat a grafikonokon. Az ebből való kitörés egy nagymértékű és akár tartós elmozdulás jele is lehet. Milyen háromszög alakzatok vannak? Mik a jelentőségük csökkenő, emelkedő trendek idején, vagy oldalazások esetén? Melyik irányba várható kitörés belőlük? Mikorra szokta ezt az árfolyam megvalósítani? Ezekre a témakörökre keressük a választ.
Sokak szerint nagy korrekcióban, mások szerint már a régóta magára várató trendfordulóban van a részvénypiac a tengerentúlon és így a globális színtér nagy részén is. Bárkinek is van igaza, ilyenkor egyre inkább előtérbe kerülnek olyan szektorok, ágazatok és egyedi részvények, amelyben nincs relatív erő, és a mezőny végefelé helyezkednek el inkább. Ha tényleg csak egy átmeneti visszaesésről van szó, akkor az ide tartozó papírok a technikai elemzés tanúsága szerint továbbra is lemaradóak lesznek. Amennyiben pedig tényleg eljön a bessz ideje, akkor éppen ezek lehetnek lefelé a vezetők. Akármilyen szemszögből is nézzük őket, a medvék okkal szerethetik őket. Ide tartoznak a klasszikus ipari cégek, amelyek jellemzően érzékenyek a konjunktúra ciklusokra és a kamatemelési várakozások nyilvánvalóan nem is tesznek nekik jót. A piaci mozgások alapján megnézzük, hogy mostanában mire számíthatunk tőlük.
Bár a német részvénypiac vezető indexe, a nemrég át is alakított DAX az évet a mindenkori zárócsúcs beállításával kezdte, azóta sok víz folyt le a Rajnán és a hangulat a Frankfurtban is sokat változott. Ahogyan a nemzetközi tőzsdéken is komoly mértékű visszarendeződés zajlott le, úgy a precíz futballnemzet árfolyamai is dél felé vették az irányt. Az esés azonban a tavaly egy ideig még masszívan felülteljesítő piacot a vártnál mélyebben érintette, és alig egy hónap leforgása alatt közel 8%-kal csökkent az index. Így mostanra ennek értéke egy olyan szint közelébe zuhant vissza, ami egy nagyon hosszú ideje meglévő támasz és ami alatt a technikai elemzés szerint egy félelmetes mélység nyílna meg. A következő hetek eldönthetik, hogy képes lesz-e a mostanában éles politikai irányváltáson is áteső, útkeresést folytató ország megmenekülni a nagy zuhanás elől. Cikkünkben megnézzük, hogy ennek mik a feltételei, illetve melyek azok a nagy részvények, amelyeket a támasz elesése magával ránthat a mélybe.
Facebook, Google (Alphabet), Netflix, Apple, Microsoft, Amazon. Ezek a részvények a világ legismertebb nevei, megkerülhetetlen tényezők mind az interneten, mind a részvénypiacokon. Bár a koronavírus válság során nagyon jól teljesítettek, az idei évben komoly kihívások elé kerültek, és volt amelyik egyelőre nem is volt képes kimászni a korrekció gödréből. Mi lesz most a sorsa ezeknek a részvényeknek? A technikai elemzés szemszögéből megnézzük őket mindegyik időtávon.
Alaposan elnáspángolták a nagy technológiai részvények jó részét a befektetők a gyorsjelentések miatt, de az is látszik, hogy a vezető réteg lecsúszása nem a napokban kezdődött. Immáron nemcsak a Netlix, hanem a Facebook anyacége, a Meta Platforms nagy zuhanása a grafikokon azt jelzi, hogy élesen megváltozott a piaci hangulat a szektorban. A technikai elemzés segítségével megnéztük, hogy ez mit jelenthet a jövőre nézve.
A gyorsjelentés szezon során az egyedi részvényekben gyakran fordulnak elő akár pozitív, akár negatív meglepetések. Ha ezek eléggé nagyok, akkor a piac az árfolyamot gyorsan arrébb teheti. Ilyenkor azonban általában nem az első reakciót érdemes nézni, hanem azt, hogy a befektetők az új információ birtokában a következő időszakban mit tesznek. Ezt három aktuális példán keresztül mutatjuk be, amihez a technikai elemzés szolgál segítségül.
Gyakran hangzik el az előadásainkon, hogy egy-egy részvényben éppen akkumuláció zajlik, vagy zajlott valamely napokon. Általában ezt egy nagyon pozitív jelként szoktuk felhozni a következő napok, hetek, vagy akár hónapok árfolyamalakulása kapcsán. De mit is jelent pontosan az, hogy akkumuláció? Honnan lehet felismerni? Mikor számít erős, és mikor mérsékelt vételi jelnek? Hány kereskedési nap kell hozzá, hogy valódi vételi érdeklődésnek lehessen tekinteni? Erről fogunk beszélni webináriumunk során, aktuális piaci példákon bemutatva az akkumuláció jelenségét és jelentőségét.
Hatalmasat estek az utóbbi hetekben az elektromos autós részvények, és bizony rengeteg kis tapasztalattal rendelkező, nagyon fiatal befektető volt, akiknél félő volt, hogy akár pelenkacserére is szükség lesz. Cikkünkben a technikai elemzés eszköztárának segítségével arra teszünk kísérletet, hogy az ijedősebb első generációs részvényeseket segítsük a szobatisztaságra szoktatásban.
Bár az elmúlt két év sokkal inkább szólt a részvénypiacok szárnyalásáról, a mémrészvények okozta jelenségekről, a soha nem látott piaci kapitalizációs statisztikákról és a kriptodevizák felemelkedéséről majd zuhanásáról, a devizapiacok egy kicsit az árnyékba kerültek ez idő alatt. Pedig volt itt is esemény bőven, és a kamatemelési hullám miatt még sokkal több is lehet. Ennek jelei már egy ideje látszanak, és a múlt héten a dollár ismét egy fontos jelzést adott arról, hogy milyen fontos változások zajlanak. A közelgő FED kamatemelés egy új korszak végét jelzi a devizapiacon, ami ismét megmutathatja: Kína, euró, kriptodevizák, eladósodás és infláció ide vagy oda, még mindig a dollár az úr. Ezt a technikai elemzés a piaci kereslet-kínálat vizsgálata során is visszaigazolja.
Amíg a forint ismét a szakadék széléről fordult vissza az elmúlt hetekben a kamatemeléseknek köszönhetően, addig a tengerentúlon már ennek a torlószele is elég volt ahhoz, hogy a dollár fontos szinteket törjön át. Eközben az euró és a jen már kevésbé volt szerencsés, ám a font erős tudott maradni. Az inflációs környezet, a kihívás elé került monetáris irányítások, a lecsengőnek tűnő pandémia, a még mindig akadozó ellátási láncok mind egy nagyon bonyolult környezetet teremtettek a devizapiaci szereplők számára. Ebben az összetett helyzetben igyekszünk egy kicsit tisztább képet mutatni a piaci reakciókat vizsgáló technikai elemzés segítségével.
Bár még nem tudjuk biztosan, hogy véget ér-e a lassan két éve velünk élő koronavírus járvány, a piacok egyre inkább azt kezdik árazni, hogy az omikron variáns gyors kifutása, és a többé-kevésbé magas átoltottság elérése után túl vagyunk a legrosszabbon, és a rengeteg borzasztó halálesetnek, illetve a korlátozások időszakának végre valahára leköszöntött. Bár az összefüggések összetettek és más okok is vannak a háttérben, azért feltűnő, hogy a vírussal kapcsolatos relatív piaci megnyugvás óta mennyire rosszul teljesítenek az egészségügyi papírok, főleg a nagy fejlesztéseket számos területen ígérő biotechnológia ágazata. Úgy néz ki, hogy a nagy felfutás után ez a szektor és ágazat az, amelyik a leginkább érzékeny lesz a kockázatok csökkentésére a nagy befektetési alapok részéről.
Egy hatalmas fordulós alakzat jött létre a technikai elemzésből ismert japán gyertya grafikonon a tegnapi nap folyamán az amerikai részvénypiac több vezető indexében. Gyors elemzésünkben azt mutatjuk be, hogy ez általában milyen folytatással jár, illetve megnézzük, hogy a chart mit árul el az ottani tőzsdék következő időszakáról, amely egyébként a globális piacokra is alapvető hatással lesz.
Hat nap esés egymás után, ez olyan eseménysorozat, amire már nem feltétlenül csak a rövidtávú spekulánsok kapják fel a fejüket. A főbb indexek teljesítménye azonban csak egy viszonylag szűk szeletét mutatja be a teljes részvénypiacnak. A piaci indikátorokat ilyenkor érdemes elővenni, hogy a mélyebb összefüggéseket is feltárjuk. Ezekről mutatunk be kilenc sokat eláruló grafikont, amely arra utal: a múlt hét után jelentősen nőtt annak a kockázata, hogy átszakadóban a gát az amerikai tőzsdéken.
Hogyan teljesítenek a főbb részvénypiacok? Melyek esetén lehet intézményi vételeket vagy eladásokat észlelni? Mik a fontosabb támasz és ellenállás szintek a vezető indexek esetén? Milyen szektorok és ágazatok lehetnek felülteljesítőek? Melyek a leginkább izgalmas és ígéretes részvények? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ webináriumunk során. Az előadás első félórájában áttekintjük a főbb amerikai, európai részvénypiacokat, vagy ha van érdekesség, akkor a feltörekvőkre is rápillantunk, majd néhány egyedi részvényre is felhívjuk a figyelmet. Az utolsó negyedórában igyekszünk a kérdésekre is választ adni.
Egyre több olyan szektor és azokon belül is ágazat van, amelyeknél véget ért az emelkedő trend, de a többség egyelőre még nem indult el egyértelműen az ellenkező irányba. Vannak azonban olyan cégek is, ahol a befektetők már a szakadék szélén táncoltatják a részvényeket, és már csak egy-egy fontos támasz tartja őket fent, de az alacsonyabb növekedési várakozások és a magas árazás mind abba az irányba hatnak, hogy a nagyobb befektetési alapok is kiszórják ezeket. Ide tartoznak a vállalati szoftvereket fejlesztő nagyvállalatok, amelyeket a nagyközönség alig ismer, mégis a legnagyobbak közé tartoznak, magas intézményi tulajdoni arányuk miatt pedig komoly veszély van rá, hogy tartósan eladói nyomás alá kerülnek.
Egy-egy fontosabb hír, gyorsjelentés, kitörő botrány után, de gyakran különösebb indok nélkül is látunk olyat a tőzsdei grafikonokon, hogy az árfolyam sokkal magasabban nyit, mint a megelőző napi maximum, vagy sokkal alacsonyabban kezdi meg a kereskedést, mint a korábbi minimum. Az ezt követő, nap közbeni áralakulás nagyon fontos jeleket árulhat el nekünk arról, hogy mennyire erős vagy gyenge egy-egy részvény, vagy akár a teljes piac állapota. Nem mindegy az sem, hogy trendben, oldalazó mozgás során, milyen alakzatoknál és milyen forgalom mellett történik mindez. Előadásunk során megnézzük a rések típusait és jellemző következményeit, főként aktuális példákon keresztül.
Az elektromos autók terjedése megállíthatatlannak tűnik. Egyes elemzések szerint a globális személyautó eladásoknak több mint 7%-át is ez a szegmens adhatja idén, miközben az éllovasnak számító Norvégiában már az értékesítések 94%-a kívülről tölthető járműveket takar, miközben a tisztán elektromos autók részaránya is meghaladja a 60%-ot. Ráadásul az ellátási láncok akadozása, a chiphiány, az akkumulátorgyártás korlátozott kapacitása is hátráltatja a növekedést. Ennek tükrében még inkább lehengerlőnek tűnik a villanyautók felfutása. Ám a befektetők az utóbbi hetekben, hónapokban nem igazán veszik az ide tartozó részvényeket, sőt: mostanában már inkább az eladói oldal tűnik erősebbnek. Ennek fő oka az, hogy a korábbi várakozások nagyon magasak voltak, főleg azokkal a vállalatokkal kapcsolatban, amelyek trónkövetelő szerepben kizárólag belső égésű motoroktól mentes járműveket gyártanak. A piaci szereplők most úgy viselkednek, mint egy kicsit tapasztalatlan, kezdő villanyautós, akinek most esik le, hogy például a téli hatótáv általában lényegesen kisebb, mint a nyári a legtöbb elektromos jármű esetén, és most kétségbeesetten keresik a legközelebbi villámtöltőt.
A tegnapi napon az európai kereskedésben a Brent olaj árfolyama egy klasszikus kitöréssel hét éves csúcsra emelkedett, utoljára 2014-ben volt egy hordó olyan drága, mint most. Bár a hazai fogyasztókat egyelőre még védi az ellentmondásos megítélésű árplafon, ennek a költségei így is számos formában beszivároghatnak a pénztárcákba, és értelemszerűen az inflációba is. Az emelkedő energiaárak azonban a kapcsolódó szektor és azon belül is a kiemelt ágazatok számára is érdekes lehetőségeket mutatnak befektetői oldalról. Ezekből mutatunk meg néhány olyat a technikai elemzés eszköztárának segítségével, ahol az intézmények rendszeresen zsákolják a részvényeket, illetve amelyeknél ezt éppen az utóbbi időszakban kezdték el.
